2013. augusztus 23., péntek
~Idézetek2
Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma.
Ne az egyetlen lány akarj lenni
az életében, hanem az, aki számít. Akire gondol, akit szeret, akiért a világot
is legyőzné. Az akarj lenni, akiért mindent feláldozna, akit értékel. Akit véd
és támogat. Aki mellett lépked, akinek a kezét fogja, és soha nem hagyja
magára, csak akkor, ha azt kéri. Az a lány akarj lenni, aki hagyja menni, ha
menni akar. Mert akármennyire is fáj, fel tudod fogni, hogy vannak dolgok,
amiket engedni kell. És egyébként is: aminek a tiédnek kell lennie, az bizony a
tiéd is lesz, jöhet bárki a képbe, porszem lesz ahhoz, hogy a dolgokon
változtasson. Mert bizony aminek meg kell történnie, az megtörténik. Amelyik
csóknak el kell csattannia, az bizony el fog csattanni.
Van, hogy csak egy pillanatot
kapsz... Ami megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést. Aztán a
pillanat elillan. Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért... Miért
csak ennyit kaptál? Aztán lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb
erőd legyen. Hogy amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire
vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az Igazi Pillanat.
És várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is. Ami örökké tart.
Találj valakit, aki mellett nincs
játszma vagy színészkedés, aki elfogad úgy, ahogy vagy, mégis változásra bír.
Azzal, hogy ismer, hogy minden álcád mögé belát, és lazán rávilágít az
igazságra, amit vagy felfogsz, vagy nem.
Minden férfi életében csak egy nő
létezik, a többi csupán az árnyéka.

Megértettem végre azt, hogy miért
is kell az a bizonyos valaki - a pár. Az a valaki, akinek a lelkébe MINDENT
lepakolhatsz anélkül, hogy bármit hozzáfűzne ahhoz, amit lát. Elfogad úgy,
ahogy vagy, és támogat. Inspirál és motivál, felnéz rád, de férfi marad
melletted. A tenyerén hordoz, és ragyog a szeme, amikor rád néz. Rá kell
jönnöm, hogy erre van szükségem, és nem fogadok el mást. Nem akarok.
Én hiszek az igaz szerelemben,
tudod? Nem hiszem, hogy mindenkinek megmarad a szeme, vagy sose betegszik meg,
vagy ilyesmi, de mindenkinek kellene egy igaz szerelem, és annak legalább egy
életen át kellene tartania.
Azt akarom, hogy úgy nézzen rám,
hogy igen, ő hozzám tartozik, de tudja azt, hogy mennyire törékeny minden, ami
mögöttem lapul. Tudjon róla, tudjon mindenről, és pont ezért ragyogjon a szeme.
Éreztesse, hogy több vagyok, mint aminek érzem magam. Jóval több, mert így fog
arra ösztönözni, hogy igenis, menni kell előre. Egy ilyet nem tudnak
szétszakítani, senkinek sincs hatalma felette. Nincs az a valaki, aki bele
tudna rondítani, hiszen áthatolhatatlan millió szál szövi össze az életeteket,
itt bizony nincs helye féltékenységnek. Kötődésnél nincs taktika, csak
őszinteség.
Igenis kell valaki, aki
atombiztosan áll mögötted, és nem fél elkapni, ha épp esni készülnél. Aki nem
kérdőjelezi meg a lépéseidet, még akkor sem, ha tudja, valami iszonyat nagy
baromságot csinálsz. Bízik benned, és hisz abban, hogy még ebből is a legjobbat
hozod ki. Ha meg a szakadék felé tartasz, egy laza mozdulattal visszaránt a
karjai közé, megkímélve attól a fájdalomtól, amit ha egyedül lennél, biztosan
megszenvedtél volna...

Nem tudok boldog lenni úgy, hogy
tudom, te valaki mással élsz. Megölsz bennem valamit. Ami köztünk van, az nem
mindenkinek adatik meg. Túl gyönyörű ahhoz, hogy elhajítsuk magunktól.
Nehéz dolog elfogadni, hogy szükségünk van valakire. Elismerni, hogy egy másik személy létezése a boldogságunk egyik feltétele, hogy nélkülözhetetlen a jelenléte a túléléshez.
2013. augusztus 22., csütörtök
~Idézetek1
Az
élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott
karaktert, és csak egy dolog van, ami kizökkenthet minket a
szerepünkből, s az nem más, mint a barátság. Mikor jön valaki, aki az
első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull, és
megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem.
Ha magányosnak érzed magad, én az árnyékod leszek. Ha sírni szeretnél, a vállamon megteheted. Ha szomorú vagy, én leszek a mosoly az arcodon. Mindig itt leszek Neked.
Az az igaz barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, s ha
választásra kerül a sor, te szó nélkül mellé állsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél;
a barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van;
a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát;
a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből;
a barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik...
Barát: az egyik legszebb dolog amid lehet, és az egyik legjobb dolog, ami Te lehetsz.
Egy átlagos barát még sose látott sírni Téged,
az igaz barátnak mindig ott a válla, hogy kisírd magad rajta.
Egy átlagos barát nem tudja szüleid keresztnevét,
az igaz barát még szüleid mobilszámát is tudja.
az igaz barát a segít a buli előkészületeiben és a romeltakarításban.
Egy átlagos barát utálja, ha olyankor hívod, mikor már lefeküdt aludni,
az igaz barát letol, hogy miért hezitáltál felhívni.
Egy átlagos barátnak beszélhetsz a gondjaidról,
az igaz barát segít megoldani őket.
Egy átlagos barát vendégként viselkedik nálatok,
az igaz barát kinyitja a hűtőt és kiszolgálja magát.
Egy átlagos baráttal vége a barátságnak egy nagyobb veszekedés után,
az igaz barát úgy gondolja, addig nem is igazi a barátságotok, amíg igazán össze nem vesztetek egyszer..
Kisebb-nagyobb
veszekedések, órákig tartó nevetések, ici-pici beszédszünetek, együtt
töltött éjszakák és nyári szünetek.. történhet bármi: tejben-vajban,
trében-bajban, az igazi barátságok örökké tartanak!
Azon láncok, melyek
akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk
még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük fel az egész világot.2013. augusztus 21., szerda
2013. augusztus 16., péntek
2013. augusztus 15., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)





























































































